A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény alapján a magánfőző desztillálóberendezésének bejelentésével kapcsolatban a lakóhely szerinti, a magánfőzés szabályai betartásának ellenőrzésével kapcsolatban - ide nem értve az előállított termék jogszabálysértő értékesítését - pedig az ellenőrzött tevékenység végzésének helye szerinti önkormányzati adóhatóság jár el.
Jogosultak köre
Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.
Az adó alanya a magánfőző, az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki tulajdonában álló gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, tulajdonában álló desztillálóberendezéssel rendelkezik.
Mit kell tennie
A magánfőző a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést, valamint a bejelentett adatokban történt változást, az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz.
A bejelentés tartalmazza a magánfőző nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés időpontját, a desztillálóberendezés űrtartalmát és tárolásának, használatának helyét, ha az eltér a magánfőző lakcímétől. A magánfőző köteles megőrizni és hatósági ellenőrzéskor bemutatni a desztillálóberendezés feletti jogszerű tulajdonszerzést igazoló iratot. Az önkormányzati adóhatóságnál regisztrált magánfőző tárgyévben előállítani tervezett magánfőzött párlat előállításához az előállítást megelőzően bejelentést tesz az állami adó- és vámhatósághoz. A magánfőző a bejelentésben megadja nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, az előállítani kívánt párlat mennyiségét literben, valamint nyilatkozik arról, hogy a magánfőzésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel.
A bejelentés alapján az állami adó- és vámhatóság magánfőzöttpárlat-származási igazolást állít ki és küld meg a magánfőző részére. Az állami adó- és vámhatóság az átadott magánfőzöttpárlat-származási igazolás mennyiségének megadásával haladéktalanul értesíti a desztillálóberendezés tárolási, használati helye szerinti önkormányzatot. Az évente magánfőzés keretében előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak és az állami adó- és vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről. A magánfőző tárgyévben legfeljebb 86 liter párlatot állíthat elő, amely mennyiség adómentes. A magánfőzött párlat kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el, feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor. A magánfőzött párlat kizárólag adóraktár részére értékesíthető. A magánfőzött párlat eredetét a magánfőzöttpárlat-származási igazolás igazolja. Magánfőzés esetében az adó megállapításához és az adótartozás végrehajtásához való jog a termék előállításától számított 1 év elteltével évül el.
A bejelentés benyújtható az adóhatóság által rendszeresített „Bejelentés desztillálóberendezés tulajdonjogáról, tulajdonjogának megszerzéséről” elnevezésű PDF formátumú papíralapú adatbejelentési nyomtatványon postai úton, illetve személyesen az Adóhatósági Irodában.
Papíralapú nyomtatványt az Elektronikus ügyintézésre nem kötelezett adózók nyújthatják be:
- természetes személy,
- lakásszövetkezet, adószámmal nem rendelkező egyesület és alapítvány,
- 2021-ben 1.004.400,- Ft éves árbevételt meghaladó mezőgazdasági őstermelő,
- az egyéni vállalkozói nyilvántartásban nem szereplő, de az SZJA törvény alapján egyéni vállalkozónak minősülő személy (közjegyző, egyéni ügyvéd, szabadalmi ügyvivő, önálló bírósági végrehajtó, szolgáltató állatorvos).
Ügyfélkapus regisztrációval - KAÜ azonostást követően - a kérelem elektronikusan nyújtandó be az E-Önkormányzati Portálon keresztül a gazdálkodó szervezetek részéről (ide tartozik az a magánszemély egyéni vállalkozó is, aki az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában (EVNY) szerepel). Az elektronikus ügyintézésre az ASP-ADO-42B jelű „Bejelentés desztillálóberendezés tulajdonjogáról, tulajdonjogának megszerzéséről" iForm típusú űrlap szolgál. Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles.
Határidők
Az ügyintézési határidő a kérelem az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő 30 nap.
Ügyfélre irányadó határidők: A magánfőző a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést, valamint a bejelentett adatokban történt változást, az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz.
Benyújtandó dokumentumok
Elektronikusan benyújtható űrlap, kitöltési útmutató elérhetősége:
Az elektronikusan vagy papír alapon benyújtható űrlap az E-Önkormányzati Portálon került publikálásra.
A portálra való belépés és az "Ügyindítás" gombra kattintás után az űrlapkeresőbe írja be az űrlap nevét (Bejelentés desztillálóberendezés tulajdonjogáról, tulajdonjogának megszerzéséről), vagy az "Ágazat"-nál válassza ki a "Adóügy" lehetőséget, valamint az "Ügytípus"-nál a "jövedéki adó (magánfőzött párlat)" lehetőséget!
A talált űrlapok listájából a megfelelő űrlap "Online kitöltés" gombjára kattintva töltődik be a kívánt űrlap.
Papíralapon benyújtható űrlap, kitöltési útmutató elérhetősége:
Fizetési kötelezettség
Az eljárás díj-, illeték- és költségmentes.
Vonatkozó jogszabályok
- a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény
- az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
- az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet
- az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény
- az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény
- a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény
Fogalmak
adó: a jövedéki termékek után fizetendő jövedéki adó és a dohánygyártmányok általános forgalmi adója;
adóraktár: az adóraktár engedélyese által működtetett, jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás keretében történő előállítására, tárolására, felhasználására más termék előállításához, feladására és átvételére szolgáló
bérfőzető: az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki a tulajdonában álló gyümölcsből (gyümölcsből származó alapanyagból) állíttat elő bérfőzött párlatot;
bérfőzött párlat: adóraktárban a bérfőzető alapanyagából a bérfőzető részére előállított párlat;
magánfőzés: a párlatnak a magánfőző, több tulajdonostárs magánfőző esetén valamely tulajdonostárs lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása.
magánfőző: az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki tulajdonában álló gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, tulajdonában álló desztillálóberendezéssel rendelkezik.
gazdálkodó szervezet: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csőd tv.) 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti gazdálkodó szervezet: gazdálkodó szervezet:
- a magyarországi székhellyel rendelkező gazdasági társaság, közhasznú társaság, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, végrehajtói iroda, európai részvénytársaság, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), erdőbirtokossági társulat, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, egyéni cég, egyesülés – ideértve az európai gazdasági egyesülést is –, európai területi társulás, egyesület, alapítvány, valamint
- mindazon egyéb jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező, a személyes joga alapján gazdasági társaság vagy más, gazdasági tevékenységet folytató szervezet, amelynek a fő érdekeltségeinek központja – a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2015/848 EU rendelet) alapján – az Európai Unió területén található, és az ellene indítható fizetésképtelenségi eljárás a 2015/848 EU rendelet hatálya alá esik