Fülöpjakab
Fülöpszállási Jakabszállás, Fülöpszállási-Jakabszállás puszta, Kiskunfélegyházi-Jakabszállás, Fülöp Jakabszállás, Fülöpjakab-ezek a nevek ugyanazt a 2200 hektár nagyságú területet jelentik, és az itt lakó embereket. Ennek a településnek a fejlődéstörténetét szeretném bemutatni kronológiai sorrendben a felkutatott dokumentumok alapján. Magyarország történelmi múltjába illesztve az eseményeket.
A helység a Duna-Tisza közi homokhátsághoz tartozik természeti, földrajzi adottságai alapján. Talaja nem egységes, homokos lösz illetve homok képezi, víztároló képessége kicsi. Ez a típusú talaj talaj évezredek alatt alakult ki, és vele összhangban a növénytakaró. Szinte elképzelhetetlen, hogy időszámításunk előtt összefüggő tölgyfaerdő, gyertyános borította a területet.
Az i.e. III. évezred fordulópontot jelent az időjárásban, a klíma lassan szárazabbá válik, az erdők megfogyatkoznak, egyre nagyobb mértékben jelenik meg az erdősztyepp és a homoki gyep. Az meghatározója lesz az itt lakó népcsoportok életének. Kelták, szarmaták, roxolánok, alánok, hunok, gepidák, avarok éltek hosszabb, rövidebb ideig ezen tájon. A régészeti anyag teljes hiánya arra utal, hogy honfoglaló őseink nem laktak ezen a homokos vidéken.
1239-1279 között kunok települtek ide, (nomád jellegű állattenyésztő nép), életmódjuknak tökéletesen megfeleltek e vidék természeti viszonyai....sátraikkal és legelő falkáikkal szinte felelevenítették a honfoglalás korát. Újra Ázsiát hozták ezekre a pusztákra, s még jó ideig nem illeszkedtek be a szelídebb erkölcsű magyarok közé.A török népfajhoz tartozó kunok, i.e 900 körül a Volga és a Kaukázus körül éltek. 1239-ben a tatároktól vereséget szenvedtek a Dnyeper és Don-közben, Kuter (Kötöny) vezetésével az Al-Duna tájára menekültek, majd IV. Béla engedi be őket az országba. Véglegesen 1279-ben telepednek meg. IV. László (Kun László) rendezte társadalmi helyzetüket. S most hadde idézzek erről az időszakról Nemeskürty István 'Mi magyarok " című könyvéből...."ha sikerült volna (IV. Bélának, P.I.) eredeti lakhelyükön ( a mai Moldvában) megtartani-megvédeni őket, a Kárpátoktól keletre egy valamiféleképpen mégiscsak rokonnak tekinthető nép, később kereszténnyé váló állam terült volna el ott, ahová később a Balkán közepe tájáról egyre feljebb szivárgó románok települtek. Persze ez csak kései spekuláció..."
A jól jövedelmező állattenyésztés gazdaggá tette őket, a népesség szaporodott és gyökeret vert a vidéken. Az 'ősi" Jakabszállás 1342-43 körül keletkezhetett, az első írásos dokumentum 1407-ből való. 1423-ban Zsigmond király megerősíti Kun Jakabhorhán kiváltságát.
Ez a helység a török időkben pusztult el a Templom-rét, a Templom-domb, a Szultán-sarok nevek őrzik a régmúlt idők emlékeit. Régészeti szempontból a területet a XX. század közepén kezdték vizsgálni. Dr. Balanyi Béla, a kecskeméti régész 1966-ban ezt írja: " Kunszálláson levő Herke-tó keleti és északi oldalát vettem vizsgálat alá. Végigjártam a környék magasabb felületeit.Az egyik halom átmérője 20-22 m, a talajszint fölé 5-6 m-rel emelkedik. A halom és környéke is sötét színű. A környéken szürkés agyagos foltok találhatók 30-40 m távolságra. Fazekak, tálszerű edények darabjait gyűjtöttük. A friss szántáson jól látszottak az elpusztult házak szürke, agyagos hamus foltjai. A foltok 30-40 lépés távolságra voltak és három sorban mutatkoztak. Minden folton és környékén a XIV.-XV. századból való kemencecserép-, fazék-, bögre és korsódarabokat szedtem össze. A Kunszállás 439 sz. tanyától északnyugatra lévő falu helyén is több sorban mutatkoztak a házak. Amint a foltokból megállapítható északnyugat-délkelet irányban húzódtak a házsorok. A templom-dombon kődarabok, embercsont-darabok, tégladarabok mészhabarccsal voltak láthatók. A templom falainak az irányát azonban nem lehetett kivenni."
A nagy pusztítás 1526-ban kezdődött, amikor a török csapatok a mohácsi csata után visszavonultak;a XVI.-XVII. századi török uralom a pusztát elvadította, elszaporodtak a vadvizek, a nádas és az ingovány. Kecskemét városa legelőként használja ezt a területet. A török adóösszeírásban Jakabszállás neve 1559-től szerepel.
1699: a karlócai békekötés éve, megszűnik a török uralom, béke még nincs, különböző csapatok fosztogatnak, hajtják el a csordákat. Mezősi Károly ez és az elkövetkező időszakot így jellemzi. "Hazánk felszabadítása a török uralom alól az évszázadok óta néptelen pusztaságokban az élet újrakezdésének lehetőségét teremtette meg. A töröktől visszafoglalt területek még sokáig lakatlanok maradtak. Ember is alig került a benépesítésükre. Ez a homokbuckás táj, jobbára marhalegelő az idegen telepeseket nem vonzotta. Így maradtak meg ezek a belső, magyar település számára."
1701: eltörlik a jászkunok kiváltságait
1702: a Német Lovagrend birtoka, majd zálogbirtoka
1731: a pesti Invalidusok Háza zálogbirtoka
1745-ben a redempció alkalmából a Jakabszállási pusztát Szabadszállás (1/2 részt), Fülöpszállás (1/4 részt).és Majsa (1/4 részt) vásárolta meg. A Fülöpszállási részből keletkezett a mai Fülöpjakab, Fülöpszálláson az 1699-es Pentz féle összeírás alapján 20 család helybeli eredetű, 25 család Baranyából, 8 más helységből jött. A pusztát Fülöpszállás közbirokként hasznosítja, majd később az alapkulcs arányába a leszármazottaknak tanyabirtokokat osztanak ki (1840-1880). A két nagyközség ( Szabadszállás és Fülöpszállás) egymással vetélkedve, többek között csúfnévvel láttál el egymást. Szabadszállásiak a fülöpszállásiakat Pönöge, Kócpönöge, Fülöpke névvel csúfolták emiatt nem is gy szüreti bálban verekedés tört ki. A mai szóhasználatban a Fülöpke szó ne csúfolódás, hanem inkább kedveskedés. 1768-ig lezárulnak a határviták, így a Fülöp Jakab pusztának összterülete 4006 hold 60 négyszögöl lett. Az anyaváros 1850-51-ben eladja a puszta egy részét, ezzel megkezdődik a puszta benépesülése. (1844-től már megengedték a tanyák építését, ha a gazdának egy tagban legalább 6 hold földje volt.)
Az országos szintű helynévgyűjtés eredményeként, a puszta dűlőinek nevei, a nevek származása írásban megmaradt. Pesí Frigyes Helynévtárában a következők olvashatók: " E puszta 1840 és 1850-ben s így két ízben egy egy része osztály alá jött, de nagy része még most is osztatlan közbirtokossági tulajdon-s az anya város hatóság alatt áll. Lakosok Félegyházáról, Kecskemétről és a szomszéd pusztákról jöttek. -Szomszéd ez Szabadszállási, Majssi Jakabszállással, nyugat és kelet felöl;Matkóval éjszak, Monostorral dél felöl.-
A fentebbi két osztáskor vették nagy részt neveiket a dűlők, de némelyek a korábbi nevezésüket tarták meg. -Dűlők: Szegedi úti dűlő, a Szegedre vezető úttól, szántó s kaszáló -Kőz homok keleti s nyugati dűlők, melyek közül egy a köz homoktól keletre, másik nyugatra esik, szántó kaszáló földek. -Kígyós dűlő, melyben kígyós halom benne esvén, vette a nevét, ez is szántó és kaszáló. -Herke háti dűlő a déli részen eső Kígyósnak nyugatra eső nagy tó partja melletti szántó és kaszáló földek. -Ettől éjszak keletre esik a Hosszú vízi dűlő, mely a Hosszú víz mellett van, s szántó s kaszáló földet foglal magában, - a Hosszú víz magától vette nevét,- Ettül keletre van a Lovas kúti dűlő, mely a benne eső lovas kúttól nevezteti így, e pedig attól, hogy a múltszázadban e részt Kecskeméti Lovas testvérek bírták, -szinte kaszáló, - Lovas széki dűlő esik ettől délre, mely szikes kapál, részint vízállásos mocsár nevét most nevezett kúttól vette, e dűlő osztán így származott. -Ehhez, keletre van a Kocsma dűlő, mely az ottani kocsma hát megett terül el, a attól vette nevét, szántó, kaszáló föld. -Ettől éjszakra esik a Miska dűlő, mely miként a Lovas-Lovastól, ez Miskától vette nevét, szinte az által itt ásott kúttól.-Nyugatra ennek esik a Legelő dűlő, ez az osztás alól kimaradt s most is legelőül használtatik,s mint egy 1600 holdat foglal magában. _Ennek kelet felé esik a Szőlő dűlő, homokos sarok, mely 1851-ben 800 (öles részletekben eladatott. Ettől nyugatra esik a Hosszú víz, hol a hosszú vízi dűlő már fentebb iratot, ez, 114 h. bíz állás, itt ott szép ád terem benne, nevét magául vette.- Ennek délre esnek egy más közelébe Nagy Herke, Kis Herke, Közép Herke, erdőalatti Herke, mindenik szék sós, lúgos vizű kopasz fenekek, s széleiben nád terem benne, nevét magátul vette. Ezek mellett van a Templom rét, zsombékos, gazos 1/10 részben szép nádat termő mélyedés, -ez nagy Herkével egy kis ér által össze köttetésbe van, - a már írt barom járásban esik a Keskeny víz, nevét magától vette, szárazság idején ez is legelő a Matkó határnál a barom járásba esik szinte a Harminc tó laposa, ez is magától vette nevét. - A monostori határ mellett esik a pap tó laposa, nevének eredete bizonytalan.
A Herkék mellett van egy halom is, mely szinte Herkétől veszi nevét s az beszéltetik róla, hogy valamely Herke vitéztől kapta nevét. -Matkó mellett van a Szilfa hegy, mely a többinél emelkedettebb hely, s ennek tetején egy nagy szilfa volt, 2 mérföldre ellátszott, de a villám lecsapta, a hegy ettől neveztetett, - e közelében van a szilfa kút s szilfa rét is. A Herke partján van a Templom hegy, onnan neveztetik így, mert rajta templom volt, e egy része még 1830 táján hordatott el. Mészkőből lévén építve messziről hodratott ide. A község pedig kocsmát (csináltatott) építtetvén, a kövekből meszet égettetett. E puszta az előtt falú volt, mert még most is kivehető, hogy a templomot félkörben a falú kerítette, a paplakot is gyanítani lehet. Szántás közben találtak már itt régi divatú bárdot, szekercéket, vítőrt is. -E faló hihetőleg a Mohácsi vészkor pusztította el.- Fülöpszállás April 26-án 1864, Sárközy m.k."
1876-ban megszűnik a Jászkun kerület, Fülöpszállási Jakabszállás puszta közigazgatásilag Pest-Pili-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozik.
A XIX. század végére kialakult a birtokos szerkezet, közös tulajdonban csak a temető, az utak és árkok maradtak. Egyre nagyobb nehézséget okoz az anyaközség távolsága, ráadásul Fülöpszállást Kis Kun felső járáshoz, míg a pusztát Kis Kun alsó járáshoz csatolják. A módosabb gazdák kezdeményezik Fülöpszállástól való leválást, önállósulást, közigazgatásilag Kiskunfélegyházához való csatolást. A tárgyalás a várossal több éven keresztül tart, a birtokosok képviselője Tóth Károly, kiskunfélegyházi rendőrkapitány. A közigazgatási költségeken vitáztak, a birtokosok a fizetett adó arányában szerettek volna hozzájárulni, míg a város évi 500 ft-ot kért, és a folyó évben megjelenő többet költségek megfizetését. 1883-ban megegyeznek:"Az elnöklő polgármester bemutatja Fülöp Jakabszállás pusztának közigazgatási tekintetben Félegyházához csatolása tárgyában a vegyes bizottság által felvett jegyzőkönyvet két példányban, megy felolvastatván e szerint Félegyháza város közigazgatási 24811 Ft 87 kr költségből esik Fülöpjakabszállásra a törvény értelmében vett 1370 Ft adóalapján a folyó 1883-ik évre minden egyes adóforint után 28 kr, vagyis összesen 383 Ft 80 kr. Továbbá kimondatik, hogy az iskola ügyek, az utakon levő hidak, nem különben országos és közutak költségeit a puszta birtokosai kötelezettek viselni. Azonkívül minden netán felmerülő újabb adónemeket, úgy a katonai beszállásolási s az ily nemű költségeket illetve adókat a puszta birtokosai adójik után meg fizetni kötelesek, valamint helypénz fizetéstől sem mentesülnek." Végre a kérdéses puszta az 1876.évi V.T. czl38 sz. értelmében hat évre, vagyis 1883, 1884, 1885, 1886, 1887, 1888-ra közigazgatási tekintetben Félegyházához csatolták.
A birtokosok elégedetlenek voltak az adózási feltételekkel és jogaikkal. A Félegyházi Hírlap 1896. június 21-i számában a következők olvashatók: 'Fülöp, Majsa és Szabadszállási Jakabszállás puszták lakosai között mozgalom indult meg, hogy a három puszta közigazgatásilag egybeolvasztassék és községgé alakuljon."Három év múlva újra felvetődik az egyesülés kérdése, Majsa-Jakabszállás Félegyházához való csatolását a félegyházi városi tanács elutasítja, és magasabb szintű tárgyalást javasol a három Jakab egyesülése érdekében. Az ügy folytatása nem ismeretes.
A XXXVIII.tc- Népiskolai törvény, 1868) kötelezi a községeket iskolák felállítására, működtetésére, a váci püspök körlevélben (1883) szorgalmazza az iskolák építését. 1890-ben a Közigazgatási Bizottság döntése alapján iskolát kell építeni Fülöp Jakabszállás pusztán..." Miután a vármegye Közigazgatási Bizottsága a Fülöp-jakabszállási pusztai iskolának azonnal való felállítását elrendelte s egyszersmind kimondotta, hogy a felállítással járó költségeket a birtokosokra adó után vetendők ki, utasítatnak Mihálovits Jenő mérnök és Ulrich István főjegyző, hogy az iskolához szükséges telek megszerzése, az épület felépítése és felszerelés szállítása iránt a szükséges intézkedéseket tegyék meg."A 800 négyszögöl nagyságú telek 200 Ft-ért veszik meg Bálint Istvánnétól (Ficsór Franciska). A város 5000 Ft kölcsönt vesz fe......mely kölcsön kamataival együtt 5 év alatt az érdekelt puszták lakosságára adóforint arányában kivetendő....Az iskola felépült (Göncz-féle népiskolai épület), az iskolaszék elnöke Tóth Károly rendőrkapitány, aki 1894-ben mond le, az első tanító Vakulya József. A teljesség igénye nélkül a régmúlt idők tanítói: Jánosi János, Petróczi Ilona, Görög Jólia, Kalmár József, Almássy Terézia, Köllér Imre, Horváth Gyula, Stoncz veronika, Makány István, Kovács Dezső és neje Sahin Tóth Klára, Nógrádi Sándor, Hornyik Magdolna, Barabás Ilona. A templom felépítéséig az istentiszteletet az iskolában tartják.
1895- július elsejével az iskola kezelését a római katolikus iskolaszékre bízzák, ennek elnöke Kiss Boldizsár kiskunfélegyházi plébános. Dr Schuszter Konstantin váci püspök körlevélben határozza meg az 1895-96-os tanév rendjét (szeptember 1-től június 30-ig, délelőtt 8-tól 11-ig, délután 2-től 4-ig), valamint az érdemjegyeket.
Az oktatás feltételei adottak (épület, tanító, tanuló), a tanyasi iskolák hatékonyságát a Félegyházi Hírlap így jellemzi: 'Hogy oly nagy tömeg tanuló jár egy-egy tanyai iskolába és az öt hónapos tanítás mellett kevés lehet a tényleges eredmény, az iskolahiányon kívül is, egyik legnagyobb csapása a havas tél...odakint a tanyák apró nebulói el vannak zárva az iskolától. A töretlen utakon, térdig érő hóban csak az iskolához közel fekvő tanyákból mehetnek iskolába a gyermekek, pedig most volna ideje, hogy tanuljanak valamit, mert tavaszra, ha a libák kikelnek, ismét üresen maradnak a tanyasi iskolák." Hiába határozták meg, hogy a tanítás szeptember 1-től június 30-ig tart, a gazdaságokban még a gyermekkezekre is szükség volt.
Az egészségtelen lakáskörülmények, a nem megfelelő higiénia (a csalás közösen használt egy törölközőt, egy ivócsuprot) miatt, egyre nagyobb mértékben terjedt a szem egyik betegsége, a trachoma. Kiskunfélegyháza csatolt pusztáin ebben az időben 81895) 558 beteget tartanak nyilván, ezért a város két orvost küld a fülöpjakabi pusztára (1896.január 19.) Az orvosok a Polyák Antal vezette csárdában kezdték meg a rendelésüket ( nem nagy eredménnyel), amely ingyenes volt.
1896 a millennium éve, az egész ország lázasan készülődik az ezeréves fennállásnak ünneplésére. Budapesten május 2-án ünnepélyesen megnyitják a millenniumi ünnepségeket, az emberek tízezrei nézik meg a kiállítást. A falu lakossága szegény, nincs pénz maradandó épület, emlékoszlop állítására, sőt még templom sincs. A tanulók (és a lakosság) Kiskunfélegyházán, május 16-án ünneplik meg a magyar állam alapításának ezeréves évfordulóját. A tanyasi és városi népiskolák növendékei délelőtt 9 órakor nemzetiszínű zászlók alatt, kokárdákkal díszítve, négyes sorokban, két oszlopban(fiúk és lányok) tanítóik vezetése mellett az Ótemplomba vonultak misét hallgatni, majd az ünnepség színterére (Kossuth utcai népiskola) mentek. A korabeli sajtó ismerteti az ünnepi műsort: "Himnusz, Petőfi-Árpád, Petőfi-Az Apostol, Cuczor-Hunyadi, Móra- Istenünk, ki ezer éven által (200 tagú kórus énekelte), Arany- Szilágyi Erzsébet, Kisfaludí-Mohács, Petőfi- Rákoczi, Tóth Kálmán-Előre, Petőfi- Tied vagyok, tied hazám (kórus), Tóth Kálmán-Ki olt nagyobb, Szózat. Az ünnepi szónok Fehér Antal kiskunfélegyházi tanító, a következő mondatokkal fejezi be szónoklatát..." Ezt az édes magyar hazát, ezt a mindenkinél drágább szent kincset-kedves gyermekek, őseink dicsőségesen hagyták ránk örökségbe, ha majd felnőtök tőlünk ti fogjátok örökölni azt, ti léptek a haza birtokába s tinéktek kell Magyarországot dicsőségesen továbbra is feltartanotok....boldog hazája csak a jó hazafinak lehet, jó hazafi pedig csak az lehet, ki igazán szereti az Istent, a királyt és a hazát."
Felemelő érzéssel mehettek haza a fülöpjakabi tanulók, szülők.
Ebben az évben helyszínelik a pusztát, ennek eredménye a birtokosok névjegyzékének összeállítása, valamint a tanyák újra számozása. Dobák Ferenc adóügyi tanácsos és Tóth Károly rendőrkapitány felel a munkálatokért. A régi kataszteri térképeket (1850, 1879) Benyovits Antal és Napkó Gyula kataszteri földmérnök újítja fel, a föld becslését Bohus Pál végzi. A munka megkönnyítése érdekében a Félegyházi Hírlap június 19-én Hirdetményben felszólítja a puszta lakóit, hogy: " Telekkönyvi kiegészítés érdekében minden birtokos jelölje ki karóval a saját határát. " A helyszínelés költségeit a birtokosok állják ( 402 Ft 89 kr) A kísérő katona és a mérnökök először Polyák Antalnál szállnak meg, majd az iskolában. A munkálatokban Vakulya Károly, Bodor Vince, Fazekas György, Vakulya Lászlóné (Bense Lucza) helyi lakosok segítenek. Birtokbemondó és fogatos Polyák Antal, a földbecslőt Ficsór Ferenc rendőrbiztos kíséri.
1875-től határozzák meg művelési ágak szerint a föld termőképességét(ez képezte később-1900-a föld aranykorona értékét). Mintatereket jelöltek ki, ahol mindenki a föld termését összehasonlíthatta a saját földjének termésével, és megismerkedhetett a modernebb mezőgazdasasági technológiákkal.
1896. október 31-re elkészül Fülöp Jakabszállás földkönyve, a tanyák és tanyahelyek számozása, a lakosság nyilvántartásba vétele, naprakésszé válik a birtokok tulajdonjoga. Összesen 031 hold (alsó ausztriai) és 224 négyszögöl képezte Fülöp Jakabszállás puszta földterületét. ( alsó ausztriai hold= 1600 négyszögöl=2 lánc)
A figyelmes szemlélő észreveszi, hogy az összterület több mint 50 %-a szántó, a rét és legelő nem több mint 14%. Ezek a számadatok bizonyítják, hogy az állattartásról már rég áttértek a szántóföldi növények termesztésére. Ezzel is magyarázható a malmok nagy száma Fülöp és Majsa Jakabon.
Az összeírás szerint 446 birtokost tartottak nyilván, ezek közül 288 rendelkezett lakóházzal ( legalább 18 négyszögöl), 143 más helységben lakott. ( A birtokosok névjegyzéke a mellékletben található, a birtok nagysága nélkül.) 50 holdnál nagyobb birtokkal Dr. Szivák András, Gróf Adolf, Gyenes Bertalan, Heindrich János Gótsch Ferencz, Dékány Gyula, Csontos Imre, Puky Józsefné és Mayer Tamás rendelkeztek. Az összeírás során 36 gazdasági épületet vettek nyilvántartásba.
A mai gépesített világ embere elámulhat az adatok láttán, és feltétlenül tiszteletet érezhet az egykori gazdálkodók iránt, akik ilyen felszereltséggel képesek voltak földjeiket megművelni.
1897: Templomszentelés. A hívek régi vágya teljesült, püspöki engedéllyel és közös összefogással felépült a templom. A Félegyházi Híradó november 7-i számában így méltatja a templomszentelést: "Nagy ünnepet ült puszta Fülöpkei- Jakabszállás közönsége, folyó év október 31-én. E napon szenteltett föl új-temploma. A templom szép emelkedett helyen épült, az építési munkát Főző László helybeli kőműves iparos, az ácsmunkát László József iparos végezte, az oltárt Gampel János asztalos iparos készítette igen csinos kiállításban. A felszentelési szertartást püspöki engedéllyel Kiss Boldizsár plébános végezte. 10 órakor ünnepélyes körmenetben vonult a menet a templom ajtaja elé, ahol a fölszentelő plébános vizet szentelt, azután izsóppal behintette a templomot kívül és belül. Ennek végeztével a nép bevonult a templomba, a bevonulás után a fölszentelő plébános szép szentbeszédet mondott az ünnep jelentőségéről. Szent beszéd után szent mise volt, mely alatt Csima István kántor énekelt alkalmi énekeket. Mise végeztével a fölszentelő plébános fölszentelte a templom előtt fölállított csinos kőkeresztet, melyet Vakulya János és neje Nagy Rozália emeltettek Isten dicsőségére. A keresztszentelés befejeztével "Te Deum" tartatott. Délben a pusztai birtokosság egyik buzgó híve Bálint István, ki a templom belső díszítésére 500 Ft--t és a templom telket ingyen adta, fényes ebédet adott az egybegyűlt közönség részére. Az ebéden jelen voltak: Agócs János apát, esp.plébános, Jakubovics Sándor káplán, dr Szerelemhegyi Károly polgármester, Szolnoky Lajos tanácsnok, Seres István adóügyi tanácsnok, Csima István kántor a fölszentelő plébános és még számos birtokos polgár. Az ebéden számos alkalmi felköszöntő mondatott."
1899-1901 között 64 szőlőbirtokos létrehozza érdekvédelmi szövetségét, a hegyközséget. Fekete Pál képviseli őket a tárgyalásokon. Az alakuló ülést 1899. május 19-én tartják Kiskunfélegyházán Szolnoky Lajos h. polgármester vezetésével. A vármegye 1901. január 14-én jóváhagyja a "Gróf hegyközség" megalakulását, rendtartási tervezetét. (Az alapító birtokosok névjegyzékét, Rendtartási Tervezet-ét a melléklet tartalmazza). A hegyközség jól működött, rongálásról, más javainak eltulajdonításáról a korabeli dokumentumok ne tesznek említést.
A redempció óta a háromba osztott Jakabszállás elnevezése sok gondot okozott annak ellenére, hogy megkülönböztetésül az illető anyaközség nevének rövidítése került a Jakab szó elé, pld Majsa Jakab, Fülöp Jakab. Az 1898-as évi IV.tcz.3 (kimondja, hogy: "valamely község határához falvak, puszták, havasok és egyéb jelentékenyebb látott hegyek, amennyiben külön névvel nem birtokolnak, ilyenekkel ellátandók, s-ezek neveinek rendezése és t6örzskönyvezése a Törzskönyv Bizottság feladata.....a jelentékenyebbek, tehát a törzskönyvezésre alkalmasak kiválasztassanak....általános irányadónak szolgálhat a népesség száma..történelmi múltja". Kiskunfélegyháza város képviselőtestülete 1902. szeptember 14.-én tartott közgyűlésén a Kiskunfélegyházi Jakabszállás név mellett dönt, a Bizottság e néven törzskönyvezi.
A Magyar Korona Országainak Helységnévtáraiban a következő nevel alatt szerepelt:
1888: nem említi csak Jakabszállást
1892: Jakabszállás (tartozik Kiskunfélegyházához Kis-Kun Majsához, Szabadszálláshoz.)
1895: Jakabszállás (tartozik Kiskunfélegyházához, Kis-Kun Majsához, Szabadszálláshoz).
1898: Fülöpszállási-Jakabszállás
1900: Fülöpszállási- Jakabszállás
1902: Fülöpszállási-Jakabszállás puszta
1907: Kiskunfélegyházi Jakabszállás
1913: Kiskunfélegyházi Jakabszállás
1926: Kiskunfélegyházi Jakabszállás
A képviselőtestület javaslatára a Bizottság elfogadja a Gróf hegy, Gyenes hegy neveket is.
Az elkövetkező esztendők nyugalmasak, a lakosság gyarapodik, az egyre növekvő gyermeklétszám miatt a régi iskolaépület szűknek és távolinak bizonyul.
1910-ben 16 szülő kezdeményezi egy újabb iskola létesítését a 6-os számú kataszteri szelvényben. Szűcs István a városnak eladásra kínál 2 kataszteri hold földet a rajta álló fő és melléképületekkel 4400 koronáért. "...Az iskolatermet 3-4000 koronából föl lehet építeni. Ezen helyet a lakosság is legalkalmasabbnak találja iskolának, mivel központi fekvése van" 1911-ben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közgyűlése jóváhagyja, így szeptemberben megkezdődik az oktatás az úgynevezett Szűcs-féle iskolában. Három év múlva kezdik el az iskola felújítását, de az I. világháború kitörésekor abbamarad(1916-17-ben nem is működött tanítóhiány miatt) Az első tanító Fazekas József (1916-ban hősi halált halt), a teljesség igénye nélkül a régmúlt idők tanítói: Bartha Veronika, Kiszmér Mária, Szluka Fere3nc, Halmos János, Bognárné Eszik Rozália, Varga Lajos, Dobos Franciska, Kovács Dezső, Sallay Antal, Pusztaszeri Sándor, Ring Katalin, Nagy József. Az iskola felső tagozatát 1972-ben, alsó tagozatát 1979-ben szüntették meg.
1897 óta a birtokszerkezet egyfolytában mozgásban van (eladás, örökösödés), így 1913-ban a házak száma 318. (A birtokosok 1913-as névjegyzéke a mellékletben található a birtok nagysága nélkül). Változik a művelési ágak területi megosztása is.
Szembetűnő a nádasok csökkenése, és a szőlő területek növekedése. Ne feledjük, a török uralom alatt a földek meg nem művelése a pusztát tönkretette, de a szorgos fülöpjakabi nép a pusztát felvirágoztatta. Ezzel magyarázható a nádas területének nagymérvű csökkenése. Egyes helyeken a gyenge termőképességű homok szántóföldként nem volt hasznosítható, de a szőlő jól megtermett itt, a napsütéses napok száma meghaladja az országos átlagot, ezért gyarapodott a szőlő ültetvények száma.
1914-1920: I. világháború, amely sok szenvedést hozott és az ország megcsonkítását eredményezte. Számszerű adataim nincsenek az ünnepélyes esküt letevő fülöpjakabi katonákról, de az biztos, hogy a háborús terhek az asszonyok és gyermekek vállaira nehezedtek, mivel minden 18-43 életkor közötti férfi hadköteles volt, a 15 holdnál kisebb birtokrésszel rendelkezők még a szabadságra sem jöhettek a háború elhúzódása következtében. A dolgos férfikéz hiánya egyre nagyobb gondot okozott a föld megművelésében. Rendeleteben határozták meg a mezei munkaidőt (napkeltétől-napnyugtáig) a napszámbért (asszony és lány: ellátás+10 korona; férfi: ellátás+ 16-20 korona)
Egyre nehezebb lett a fronton harcoló katonák ellátása, a hadiárvák és hadiözvegyek megsegítése. Szabályozták az otthon tartható élelmiszer és ruha mennyiségét, a felesleget be kellett szolgáltatni. A hatóságok az élelmiszer rekvirálástól sem riadtak vissza.
Országszerte erősödik a zsidóellenes hangulat, ennek eredménye Gróf Mór birtokos meggyilkolása. A Félegyházi Közlöny 1920. április 11-i számában a következők olvashatók"Gróf Mór fülöpjakabi gazdálkodót szerdán éjjel ismeretlen tettesek elhurcolták és lakásától egy órányira meggyilkolták. Hulláját szombaton szállították be". Az esetnek szemtanúja nem volt, mégis a szóbeszéd azt állítja, hogy az ismeretleneket lakáshoz egy helybéli vezette, ( aki ismerte a földbirtokos szokásait), az áldozatot a gyilkosság színhelyén nyakig földbe ásták, fejét a lovak patái verték szét!!!
A falu nem örökítette meg a háborúban elhunyt férfiak neveit!!!
A trianoni békekötést nem értelemezem, magyarázom, Nemeskürty István "Mi magyarok" című könyvéből idézek: " A pazarul díszített teremben miközben a nyitott ablakon behallatszott a szökőkút csobogása, öt disztingvált úr a felelősség legcsekélyebb tudata nélkül közönyösen feldarabolta Magyarországot. Közben kinn a parkban az orgonákat locsolták. Éles szóváltás.. A sértések, minta teniszlabdák repülnek ide-oda. Magyarország elveszíti délkeleti végeit. És miközben legek repülnek ki-be a nyitott ablakon, a csehek megkapják Észak-Magyarországot. Aztán a nyugati és déli határok meghúzására kerül sor: Ausztria, Jugoszlávia...Vita nélkül elfogadnak minden felmerült javaslatot. Majd ezután felszolgálják a teát...Elvégeztett -de semmi sem tisztáztatott".
A döntésekkel elvetették a II. világháború magvát, hiszen addig nem lehet tartós béke a térségben, amíg a súlyos igazságtalanságok orvosulatlanul maradnak.
A falu lassan feledi a vörös-és fehér-terrort, a rekvirálásokat, a háború okozta szenvedéseket, az ország megcsonkítását, a fájdalom csitul a vissza nem tért fiak és apák miatt, a családok megélhetési gondokkal küzdenek, tüdővész, trachoma pusztít a gyermekek között. A középületek javítására, bővítésére nincs pénz A nehézségeken csak országos összefogás segíthet. A Bethlen-kormány mindent elkövet a helyzet viszonylagos normalizálódásáért, a gazdaság helyreállításáért, az ország külföldi megítélésének javításáért. Az egyedüli előre vivő lehetőséget felismerve hirdeti meg kulturális programját a korszak kiemelkedő személyisége, gróf Klebelsberg Kunó (1875-1932) , a Bethlen-kormány vallás-és közoktatásügyi minisztere. Munkássága átfogta a nemzeti kultúra minden ágazatát, a megcsonkított ország egész népességét művelni akarta, Tisztában volt azzal, hogy a vidék, a tanyavilág nem zárkózik fel legalább a kultúra terén, akkor az ország sem képes előbbre jutni. Ezért hirdette meg az egész országot átfogó népiskola-építés programot. A szükséges anyagi fedezet megszavazását kérte 1925-ben a Nemzetgyűléstől, a következő indoklással..." a trianoni béke következtében a lefegyverzett Magyarországon a kultúrára voltaképpen honvédelmi tára is. Honvédelmi tárca olyan értelemben, hogy most elsősorban a szellem, a művelődés fegyverével kell védenünk hazánkat, s ezekkel az eszközökkel kell mindig újból és újból bebizonyítanunk a világ nemzeti előtt, hogy a magyar viszontagságos életének második ezer esztendejében is életképes, erős és hogy bántani nagy történelmi igazságtalanság".Országszerte megkezdődtek az építkezése, munkát és így megélhetést biztosítva sok ezer embernek. A Klebelsbert-program eredményeként 1927-ben feléül a Herke-tói iskola (1 tanterem, 1 lakás), 24592 pengő értékben. Az első tanító: Bognárné Eszik Rozália, a teljesség igénye nélkül a régmúlt idők tanítói : Kovács Dezső és neje Sahin Tóth Klára, Makány István, Csongrádiné Hatvani Franciska, Tarjányi Rozália, Barna Ferenc, Gubcsi Lajos, Kovács Ezsébet. Az iskolát 1969-ben szüntették meg.
1928-ban elkészül 1. sz. iskola belső iskolarésze (16039 pengő értékben), és 1829-30-ban egy két termes épület (23242 pengő értékben). A régi iskola területe nem volt elegendő az új épület felépítéséhez, ezért az építkezéshez szükséges telket ( 1 hold és 800 négyszögöl ) 1927 januárjában Némedi varga Franciska és Tóth István lakosoktól vásárolja meg a város 1600 pengőért. Az iskola építését megpályáztatják, a 9 pályázó közül Főző Béla, Barta Károly és társai, farkas László és társai, Kiss Jenő Fiai, Szabó László, Brummer Sándor végzik el a főépület építését, a tanítói lakás átalakítását. A munkálatok menetét az Építkezési Naplóban rögzítették: "...1929.október 11: a pince elkészítésének elkezdése, október 19: új kút készítése, október 21-november 9: felmenő falazás, november 11-16 ;pince mennyezet készítése;.....december 2-7: fedél cserepezése;március 17-április 5: a mennyezet nádazása, belső vakolás...befejezve 1930.június 15-én"
Ugyanabban az évben az Iskolaszék engedélyezi a " Szent Imre római katolikus népiskola" név felvételét. A fülöpjakabi História Domus-ban a következők olvashatók: ...a jubileumi Szent Imre évet mi meg akartuk örökíteni a pusztánkon, mint országszerte tették. Mivel azonban híveim szegények és gazdasági viszonyok nagyon rosszak, ezért kértem az Iskolaszéket, hogy a templom mellett felépült, két tantermes, szép új iskolát nevezze el Szent Imré-ről. Az Iskolaszék erre vonatkozó beadványomat áttette a városi közgyűléshez, mely kérésemet teljesítve elnevezte a jelzett iskolát Szent Imréről...november 23-an (vasárnap) a nagy mise után tartottuk meg a Szent Imre ünnepélyünket a Szent Imre iskola udvarán.Mind a három iskola növendékei szerepeltek az ünnepélyen, szavalatokkal és énekszámokkal...."
Az 1933-as és az ezt megelőző éveket Szekfű Gyula (1883-1955). kiváló történész így jellemzi: ....1933 Szilveszter napja...Mindjárt itt az újesztendő, s mindjárt megszólal a büszke Lakihegyen át a rádió s egy férfias meleg bariton szeretettel üdvözli a fehér lepel alatt nyugvó magyar falvak és tanyák becsületes népét....A szép jókívánságokat a falvak népe (azonban) nem hallja, mert nincs pénze a rádió-előfizetésre és mert a telet munkahiányban, szegénységben, gondolatok nélkül tölti."
Az elkövetkező években az ország a második világháború felé sodródik, majd sokadik tragédiáját éli meg 1947.február 10-én (Párizsi béke). Újabb területvesztés, orosz megszállás, 300 millió dollár kártérítés, 1.000.000 eltűnt és halott, ez a második világháború mérlege. A faluból 59-en haltak hősi halált, a temetőben lévő emlékmű őrzi nevüket.( Agárdi Ferenc, Agárdi Imre, Bandzsal László, Baranyi János, Bálint Lajos, Barcsik József, Bodor József, Csáki Dezső Cseri Sándor, Csontos Péter, Fekete Antal, Fekete Ferenc, Fekete József, Ficsór Ferenc, Fodor József, Hegedűs József, Juhász János, Juhász Mihály, Kiss József, Kiss Kálmán, Kiss Mihály, Kiss Pál, Koncz József, Koncz Sándor, Kovács József, Kővágó Imre, Kurucz István, Kürtösi József, Lantos Géza, Lantos János, Lantos Jenő, Lantos László. Majoros Sándor, Mészáros Balázs, Mészáros István, Mészáros József, Nemcsok István, Némedi V. János, Pintér István, Pöszmeth Alajos, Pöszmeth József, Réczi Mihály, B. Szabó Ferenc, Szabó János, Szabó János, Szabó Lajos, Holló Szabó Lajos, Szabó Pál, Szabó Pálné, P. Szabó Sándor, Szász Antal, Szombati József, Tóth László, Tóth József, Urbán János, Varga István). Három hős neve ne szerepel az emléktáblán: Hegyi Mihály, Kiss János, Rácz József.
Don kanyar, a második magyar hadsereg szinte teljesen megsemmisül. Eltemetett és temetetlen halottak tízezrei jelzik a magyar hadosztályok útvonalait. A faluból tizenegyen vesztették itt életüket. (Nevük vastag betűkkel van szedve.)
1945. március 147: földosztás. Hatvani Dániel: A Kunszállási Alkotmány Mg. Tsz. negyedszázados történetében a következőket írja:"...Az akkor mintegy háromezer lelket számláló Fülöpjakabon 111 családra terjedt ki a földosztás. A Bauer-birtokot felparcellázták, a Fazekas-birtok nagyobb részét azonban a hatóságok visszatartották...A földhöz jutottak általában egy-két holdat kaptak, a nagycsaládosok esetleg valamivel többet. A később jelentkezők azok például, akik 1945 tavaszán még hadifogságukat töltötték, már csak kishaszonbérletben részesültek."
1948. július 30. államosítják Dr. Bauer Imre ingatlanjait. "...Ezen a birtoktesten lévő, a 4679/1948 sz. véghatározatalommal jóváhagyott kiskunfélegyházi leltárban 85 leltári sorszám alatt felvett kastélyépületet, 85/a, leltári sorszám alatt felvett pincét, 85/c. leltári sorszám alatt felvett pincét és 65/d leltári sorszám alatt felvett jégvermet illetve pincét a Magyar Államkincstár Földbirtokrendező Alap tulajdonjogának fenntartása mellett bérlet formájában a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége rendelkezésére bocsátom.."
A "kastély" egyik termében 1947-ben kezdi meg működését a 4-es számú alsó tagozatos iskola, így egy olyan oktatási hálózat jött létre, amely eredményeképpen a gyermekek négy kilométernél többet nem gyalogoltak az iskoláig. (Az iskolák elhelyezésének térképe a mellékletben található.)
1948 december 12: népszavazás dönti el, hogy a község lakói támogatják-e vagy sem a Kiskunfélegyházától való elszakadást. Az ügy előzményei 1945-re vezethetők vissza, amikor a pártok vezetésével 270 fülöpjakabi kérelmezi a Belügyminisztériumnál az önálló községgé való válást. Indoklásaik között a következők szerepeltek: "Fülöpjakabszállás puszta Kiskunfélegyháza megyei várostól teljesen különáll, mintegy 4.000 kat. hold földön terül el, lakosainak száma 2.200 . Átlag 15 km-re van a várostól, teljesen közigazgatás nélkül. Fülöpjakabszállás puszta Kiskunfélegyháza legsűrűbben lakott része. Földjét a nép nagy szorgalommal és erőfeszítéssel szakszerűen műveli meg. Nemcsak gabonatermeléssel, hanem gyümölcs, szőlő, konyhakerti veteményekkel hasznosítja aránylag kevés földjét. Az elmúlt rendszer bűnei kálváriát járattak népünkkel. Minden apró és nagyobb közigazgatási ügyben a városba kellett járni, a jegyrendszer, igénylések, bejelentések, beszolgáltatások állandó utánjárási igényeltek, s elvették százaktól a munka lehetőségét. Anyagiakban felszámolva felbecsülhetetlen károsodás érte ezért a közösséget. Annak ellenére, hogy a város újraalapításakor már szabad puszta volt Fülöpjakab, a városhoz tartozás semmi fejlődést nem hozott, mert az adókat állandóan fizettük, de egyetlen önálló intézményt sem kaptunk. meg a város beruházkodott, s adósságaikat csinált, mi csak az adót fizettük, és szenvedtük a végrehajtást, de a beruházások előnyeiből semmit sem élveztünk. Megemlítjük még azt, hogy a szomszédos hasonló berendezkedésű, de semmivel sem életképesebb puszták már régebben önálló községekké alakultak, mint ilyenek teljes mértékben megtalálták számításukat fejlődésükben, évről évre való gazdasági és kulturális előrehaladásukban. "
1948.április 6-án Dr. Vidéki Mihály városi főjegyző és dr. Kávai Géza városi főügyész jelenlétében: a Magyar Kommunista párt részéről: ifj. Koncz Sándor elnök, Kiss Bálint, Bodor József, Kiss János, id. Koncz Sándor a Szociáldemokrata Párt részéről: Hardi György, Görög Vince, Polyák Antal, Kovács András, a Nemzeti Parasztpár részéről: Buki József alelnök, Udvardi Béla, Mészáros Imre, Polyák András, Palotás Mihály, Vízhányó István. a Szakszervezet részéről: Szabó Péter, Nagy Péter, Némedi János. Valamennyien mint a fülöpjakabi Nemzeti Bizottság tagjai, kinyilvánítják szilárd elhatározásukat, hogy önállóságot akarnak. A községházát ideiglenesen a 100/d épületben (a volt kovácsműhely, tulajdonosa Pomázi Franciska, bérlője Hardi György), a jegyzőt a Bauer-kastélyban helyezné el. Kiskunfélegyháza város képviselőtestülete április 9-én a következőképp határozatot hozza: "...utasítja a város vezetőségét, hogy az elszakadni kívánó Fülöpjakab puszta lakosságát írassa össze, az országgyűlési képviselői választásra jogosultakat névjegyzékbe foglalja és ezen a névjegyzék alapján szavaztassa meg Fülöpjakab puszta lakosságának a névjegyzékbe felvett egyéneket, a tekintetben, hogy a községgé alakulást a puszta területén állandóan kinn lakók többsége kívánja..."
A szavazás nem hozta meg a várt eredményt, a lakosság nagy része nem támogatta az elszakadást, (elszakadás mellett 146, el nem szakadás mellett 476. nem szavazott 692 személy).
1949: bevezetik a fakultatív (nem kötelező) hitoktatást, a fülöpjakabi História Domus-ban a következők olvashatók: ..." csak az a gyermek járhat hittanra, akit szülei megadott formák betartásával, megadott időben az iskolában hittanra írattak: Gyakorlatban azonban szinte semmit sem lehet tenni annak érdekében, hogy a szülők értesítse legyenek. S ha mégis sikerül a híradás, beíratás, hittanóra csak tanítás előtt vagy tanítás után lehet..." Az elkövetkező években az iskolák vezetőinek jelenteniük kellett a hitoktatásra jelentkezett tanulók névsorát, szüleik fogalakozását. 1953. június 27-én a Szűcs iskola jelentési lapján a következők olvashatók:..." a vallásoktatásra beiratkozott tanulók száma 27: 25 dolgozóparaszt származású, 2 tanuló X származású (X betűvel azokat a szülőket jelölték akik: osztályidegen származásúak, kulákok, volt tőkések, B listás katonatisztek és egyéb osztályidegen elemek.-P.I.). A beírott tanulókon kívül többen is voltak olyanok, akik nyilatkozat nélkül, vagy más nem a kellő formában jártak el, s azokat be sem írtuk. Feltűnő volt az hogy voltak olyanok, akik már az első nap reggelén elsőnek jelentkeztek. Feltétlenül valaki segítsége kellett ahhoz, hogy megtudták, hogy a jelentkezéshez a gyermekek és mindkét szülő aláírásával ellátott nyilatkozat is szükséges. A jelentkezettek között tsz. tag gyermeke nincs." A Bauer-féle iskola jelentési lapján a következő olvasható: " Azért van ennyi lemorzsolódás (a 31 tanulóból csak 6 iratkozott be-P.I.), mert a szülők belátása napról-napra finomodik, és belátják a felvilágosító munka után, hogy demokratikus kormányzatunk, a legjobb úton vezet bennünket, és hogy tanulóinkat felesleges időtöltéssel ne terheljük " Az agymosás sikeres volt így az akkori fiatalok vallásos nevelés nélkül nőttek fel az iskolában. Nemcsak a szülőket félemlítették meg, hanem a nevelőket is, ezzel magyarázható, hogy az elkövetkező években politikai beszámolók megtartására és meghallgatására, kritikára és önkritikára, békekölcsön jegyzésre, téglajegy vásárlásra kényszerítették őket, kalászt, lobot, rongyot, vasat gyűjtöttek a tanulókkal, gyászolták Sztálin elvtárs halálát a megadott forgatókönyv szerint, hálaadó zászlót küldtek Rákosi elvtársnak, a tanulókkal fogalmazást írattak a tej, tojás, gabonafélék beadásának hasznosságáról...De ez már a közelmúlt, amely él még az emlékezetekben, a részletek, az apróbb mozzanatok ismeretesek. 1950 : fordulat a falu életében, megalakul az Alkotmány Termelőszövetkezet.
Augusztus 23-án, d.e. 10 órakor a kiskunfélegyházi Közgyűlési teremben létrejön a tagosító bizottság, melynek tagjai:
Bodor László, Bibok Ferenc, a Défosz munkás tagozatának küldöttei
Hugajev Jolán, a jakabszállási Gépállomás kiküldötte
Kiss Bálint, a fülöpjakabi Alkotmány Tsz vezetője
Parádi Imréné, a VB elnök által kirendelt tisztségviselő
Kelemen József, Törteli Kálmán, a tagosító bizottság kataszteri szakértői a pénzügyi osztály adó és operatív csoport tagjai.
24-én számbaveszik a tagosítandó ingatlanokat, ezek képezik majd a tsz ingatlanját. Ekkor születik az a határozat, hogy a tsz központja Fülöpjakabon lesz, de a földek Fülöpjakab, Kiskunfélegyháza, Páka területeire esnek. A tagosítás kezdetén 45 a belépők száma, 75 kataszteri holddal, a tagosítás befejeztével a belépők száma 82-re nő. A 135 hold 692 négyszögöl területet állami tulajdonból egészítik ki 503 hold és 423 négyszögölre.
Hat táblát jelölnek ki. A kijelölt táblákba:
15 tagosítást nem kérő "dolgozó paraszt": Bálint László, Soós Sándor, Padár Antal, Kanyó Mihályné, Tóth Péterné, Hegedűs János, Barcsik István, Forgó Ferencné, P.Szabó Imre, Polyák András Horváth Pál, özv. Csontos Péterné, Cseri Józsefné, Urbán István, Lantos János
13 "kulákbirtokos": Dinnyés István, Varga István, Onódi Jánosné, Kerekes testvérek, Varga János, Illés József, Lörincz István, Bense Mihály, Pintér Antal, Varga Pál, Lantos Istvánné, Varga Mihály
3 "úrbirtokos": Klasz Sándorné, Dobák Ferenc és társai, Szolnoki Dezső ingatlanjai találhatóak. Szeptember másodikán a bizottság kiszáll Fülöpjakabra, föld és tanya cserével kárpótolják a dolgozó parasztok-at.
1952.augusztus: a Városi Végrehajtó Bizottság egyhangú határozatot hoz, amely értelmében Fülöpjakab az anyavárostól elválik a községet Kunszálláshoz csatolják.
1953: a Városi Tanács Oktatási és Művelődési Osztálya a Végrehajtó Bizottság hozzájárulásával önálló igazgatóságot szervez, ez a 1.számú iskolában működik, tagiskolák a 2-es (Szűcs), 3-as (Herke tó), 4-es (Bauer major) számú iskolák. Az önállóság tiszavirág életű, 1954-től a kunszállási igazgatósághoz tartoznak, az iskolák önállósága csak részleges.
1956. október 27: ledöntik a fülöpjakabi szovjet emlékművet.
959-61: befejeződik a mezőgazdaság erőszakos átszervezése, a tanyavilágot és a tanyasi életmódot felszámolják. Az elkövetkező években emberi tragédiák sorozata játszódik le, elkezdődik a csalások elköltözése, és ennek a következtében a négy iskolában tanuló gyermekek számának nagyarányú csökkenése.
Az iskolák felső tagozatát 1963-tól a megszűnés veszélye fenyegeti, országos szintű propaganda kezdődött el a körzetesítés érdekében. Ez azt jelentette, hogy a felső tagozatos tanulók városi kollégiumban laknának, csak hét végén távozhatnak haza.
A végzős osztályok tanulóinak gyenge tanulmányi eredményeiért a pedagógusokat és a szülőket hibáztatta a felsőbb pártvezetés. 1963-ban a Külterületi Iskolák tanévzáró jegyzőkönyvében a következők olvashatók: "...a körzetesítés jelentőségét elsősorban a pedagógusoknak kell megérteni, úgy kell cselekedniük, hogy maradi gondolkodású szülők is rájöjjenek, hogy bizonyos áldozatvállalásra is szükség van ( a kollégiumi költségek fizetésére-P.I.) Életük folyamén (a szülők-P.I:) az iskolában a kiskatekizmus bizonyosságán kívül (gyakran azt sem), a valóságos életben pedig a káromkodásra ösztönző roboton kívül nem kaptak mást. Nem általánosítható az sem, hogy életükben mindig isznak, de ha isznak ez a legfőbb örömük Az ő hibájuk -e az, hogy a nemesebb örömöket nem ismerik, nem tudják mi a muzsika, mit jelent a szép könyv? Honnan is tudnák, hisz nem jutott hozzájuk mindez..." A felsőbb pártvezetés nem bízott a szülőkben, szerintük nem képesek a kommunista eszmék szellemében nevelni gyermekeiket. A körzetesítés nem sikerül a "maradi" gondolkodású szülők tömeges ellenállásnak és a helyi vezetés józan gondolkodásának köszönhetően. 1989: a község Fülöpjakab név alatt önállóvá válik, társközsége lesz Kunszállásnak, 1990. októberében önálló község lesz. Több emberöltő telt, amíg a "puszta" végleg elnyerte önállóságát.